Kellene, mégsem írnak „zöld kódot” a programozók
Az adatközpontok működését erőnek erejével igyekeznek világszerte zöldebbé tenni, nem kis részben a költségek lefaragása miatt. A programozók területe azonban még ma is szürkezóna – a DoclerNethez hasonló szerver központok ugyanis csak akkor működhetnek valóban zölden, ha ezt nem csak hardveres, de szoftveres szinten is megalapozzák.
A legtöbb programozó gyakorlatilag csak véletlenül ír „zöld kódot” – lehet, hogy az lesz a végeredmény, de a szándék aligha.
Ezt megerősítette a 38. Nemzetközi Szoftverfejlesztői konferencia is: előzetes kutatásukhoz több száz szoftverfejlesztőt kérdeztek meg róla, alkalmazzák-e a környezetbarát megfontolásokat, amikor az adatközpontok számára írnak rendszereket – a válaszokból pedig kitűnik, hogy bár szinte mindenki tisztában van azzal, milyen fontos volna ez, a gyakorlat mégis igen ritka.
Sőt, még a legegyszerűbb kérdésekben sem tudnak pontosan megegyezni – például, hogy hogyan viszonyul az energiafelhasználás csökkentése más tényezők fontosságához az adatközponton belül.
Az adatok szerint az adatközponti programozók 86 százaléka ritkán, vagy soha nem készíti úgy a szoftvereket, hogy az energiagazdálkodási szempontokat is figyelembe vegye.
Hogy ez miért van így, arra számos válasz kínálkozik. Sokan úgy vélik, hogy az elsődleges szempont a piaci részesedés – ahhoz pedig, hogy nagyobb piacot hódítsanak meg maguknak, elsősorban a felhasználói élményre kell odafigyelniük, nem pedig az energiagazdaságos működtetésre.
A tanulmányban persze arra is kitérnek, hogyan lehetne ezt orvosolni. Az egyik javaslat szerint olyan eszközöket kellene adni a fejlesztők kezébe, amelyek a munka egy részét elvégzik helyettük: automatikusan figyelmeztetnek, hogy az általuk tervezett rendszer mely pontokon nem energia-hatékony és hogyan lehetne javítani ezen.
Annyiban biztató a helyzet, hogy a megkérdezettek nagy többsége legalábbis érdeklődik a zöld megfontolások iránt, de hogy ez a gyakorlatban mikor jelenik meg, azt egyelőre nem lehet biztosan látni.